Az utóbbi években egyre több ember fordít nagyobb figyelmet az oxigénterápia szerepére az egészségügyben. Az oxigénterápia nemcsak fontos orvosi módszer az orvostudományban, hanem divatos otthoni egészségügyi kezelés is.
Mi az oxigénterápia?
Az oxigénterápia egy orvosi beavatkozás, amely a belélegzett levegő oxigénkoncentrációjának növelésével enyhíti vagy korrigálja a szervezet hipoxiás állapotát.
Miért van szükséged oxigénre?
Főként a hipoxia során fellépő állapotok, például szédülés, szívdobogás, mellkasi szorítás, fulladás stb. enyhítésére használják. Súlyos betegségek kezelésére is használják. Ugyanakkor az oxigén javíthatja a szervezet ellenálló képességét és elősegítheti az anyagcserét.
Az oxigén hatása
Az oxigén belélegzése javíthatja a vér oxigénszintjét, és elősegítheti, hogy a beteg légzőrendszere a lehető leghamarabb normalizálódjon. A normális esetben is kitartó oxigénterápia hatékonyan enyhítheti az állapotot. Ezenkívül az oxigén javíthatja a beteg neurológiai funkcióit, az immunrendszer működését és az anyagcserét.
Az oxigén alkalmazásának ellenjavallatai és indikációi
Az oxigén belélegzésének nincsenek abszolút ellenjavallatai
Az oxigén alkalmas akut vagy krónikus hipoxémia kezelésére, például: égési sérülések, tüdőfertőzés, COPD, pangásos szívelégtelenség, tüdőembólia, akut tüdőkárosodással járó sokk, szén-monoxid- vagy cianidmérgezés, gázembólia és egyéb állapotok esetén.
Az oxigén alapelvei
Receptelési alapelvek: Az oxigént speciális gyógyszerként kell alkalmazni az oxigénterápiában, és az oxigénterápiához receptet vagy orvosi rendelvényt kell kiállítani.
Deeszkalációs elv: Ismeretlen okú súlyos hipoxiában szenvedő betegek esetében a deeszkaláció elvét kell alkalmazni, és az oxigénterápiát a magas koncentrációtól az alacsony koncentrációig kell az állapotnak megfelelően kiválasztani.
Céltudatos elv: Válasszon ésszerű oxigénterápiás célértékeket a különböző betegségeknek megfelelően. A szén-dioxid-retenció kockázatának kitett betegek esetében az ajánlott oxigénszaturációs célérték 88%-93%, a szén-dioxid-retenció kockázatának nem kitett betegek esetében pedig 94-98%.
Gyakran használt oxigénes légzőkészülékek
- Oxigéncső
A klinikai gyakorlatban leggyakrabban használt oxigén. Az oxigéncső által belélegzett oxigén térfogataránya összefügg az oxigén áramlási sebességével, de az oxigéncső nem párásítható teljesen, és a beteg nem tolerálja az 5 l/percnél nagyobb áramlási sebességet.
- Maszk
- Hagyományos maszk: 40-60%-os belélegzett oxigéntérfogat-arányt képes biztosítani, és az oxigénáramlási sebesség nem lehet kevesebb, mint 5 l/perc. Alkalmas hipoxiás betegek számára, akiknél nem áll fenn a hiperkapnia kockázata.
- Részlegesen visszalégzős és nem visszalégzős oxigéntároló maszkok: Jól tömített, részben visszalégzős maszkok esetén, amikor az oxigénáramlás 6-10 l/perc, a belélegzett oxigén térfogataránya elérheti a 35-60%-ot. A nem visszalégzős maszkok oxigénáramlási sebességének legalább 6 l/percnek kell lennie. Nem alkalmasak krónikus obstruktív tüdőbetegségben szenvedők számára, akiknél fennáll a CO2-retenció kockázata.
- Venturi maszk: Ez egy állítható, nagy áramlású, precíziós oxigénellátó eszköz, amely 24%, 28%, 31%, 35%, 40% és 60% oxigénkoncentrációt képes biztosítani. Alkalmas hipoxiás, hiperkapniás betegek számára.
- Transznazális nagy áramlású oxigénterápiás készülék: Az orron keresztüli nagy áramlású oxigénterápiás eszközök közé tartoznak az orrkanülös oxigénrendszerek és a levegő-oxigénkeverők. Főként akut légzési elégtelenségben, extubáció utáni szekvenciális oxigénterápiában, bronchoszkópiában és más invazív műtétekben használják. Klinikai alkalmazásban a legnyilvánvalóbb hatás az akut hipoxiás légzési elégtelenségben szenvedő betegeknél jelentkezik.
Orr-oxigéncső működési módja
Használati utasítás: Helyezze be az oxigén inhalációs cső orrdugóját az orrlyukba, hurkolja a csövet a beteg füle mögül a nyak elejére, és helyezze a fülre.
Megjegyzés: Az oxigént az oxigénbelélegző csövön keresztül maximum 6 l/perc sebességgel adagoljuk. Az oxigén áramlási sebességének csökkentése csökkentheti az orrszárazság és a kellemetlen érzés előfordulását. Az oxigénbelélegző cső hossza nem lehet túl hosszú, hogy elkerüljük a fulladásveszélyt.
Az orr oxigén kanül előnyei és hátrányai
Az orron keresztüli oxigénbelélegzés fő előnyei az egyszerűség és a kényelem, valamint a köptetés és az evés befolyásolásának hiánya. Hátránya, hogy az oxigénkoncentráció nem állandó, és könnyen befolyásolja a beteg légzése.
Hogyan oxigénezzünk egy hagyományos maszkkal?
A hagyományos maszkok nem rendelkeznek légzsákokkal. A maszk mindkét oldalán kipufogónyílások találhatók. Belégzéskor a környező levegő keringhet, kilégzéskor pedig a gáz kifújható.
Megjegyzés: A leválasztott csővezetékek vagy az alacsony oxigénáramlási sebesség miatt a beteg nem jut elegendő oxigénhez, és a kilélegzett szén-dioxidot lélegzi be újra. Ezért figyelmet kell fordítani a valós idejű monitorozásra és a felmerülő problémák időben történő megoldására.
Az oxigén előnyei hagyományos maszkokkal
Nem irritáló, szájon át lélegző betegek számára
Állandóbb belélegzett oxigénkoncentrációt biztosíthat
A légzésminta változásai nem befolyásolják a belélegzett oxigénkoncentrációt
Párásíthatja az oxigént, kevés irritációt okozva az orrnyálkahártyán
A nagy áramlású gáz elősegítheti a kilélegzett szén-dioxid eltávolítását a maszkban, és alapvetően nincs ismételt szén-dioxid-belégzés.
Venturi maszk oxigén módszer
A Venturi-maszk a sugárkeverés elvét alkalmazza a környezeti levegő oxigénnel való keverésére. Az oxigén- vagy levegőbemeneti nyílás méretének beállításával a kívánt Fio2-tartalmú gázkeverék jön létre. A Venturi-maszk alján különböző színű bevonatok találhatók, amelyek a különböző nyílásokat jelképezik.
MEGJEGYZÉS: A Venturi-maszkokat a gyártó színkóddal látja el, ezért különös gondot kell fordítani az oxigénáramlási sebesség megfelelő beállítására a megadottak szerint.
Nagy áramlású orrkanül módszer
Biztosítson oxigént 40 l/percnél nagyobb áramlási sebességgel, leküzdve a hagyományos orrkanülök és maszkok által okozott elégtelen oxigénáramlást az áramlási sebesség korlátai miatt. Az oxigént melegítik és párásítják, hogy megakadályozzák a beteg kellemetlenségeit és az év végi sérüléseket. A nagy áramlású orrkanül mérsékelt pozitív kilégzésvégi nyomást hoz létre. Enyhíti az atelektáziát és növeli a funkcionális reziduális kapacitást, javítja a légzés hatékonyságát és csökkenti az endotracheális intubáció és a mechanikus lélegeztetés szükségességét.
Működési lépések: először csatlakoztassa az oxigéncsövet a kórház oxigénvezetékéhez, csatlakoztassa a levegőcsövet a kórház levegővezetékéhez, állítsa be a kívánt oxigénkoncentrációt a levegő-oxigén keverőn, és állítsa be az áramlási sebességet az áramlásmérőn a nagy áramlású orr átalakításához. A katétert a légzőkörhöz kell csatlakoztatni, hogy biztosítsák a megfelelő légáramlást az orrdugulaton keresztül. Hagyja a gázt felmelegedni és párásodni, mielőtt kanülálja a beteget, helyezze az orrdugót az orrlyukba és rögzítse a kanült (a hegy nem zárhatja el teljesen az orrlyukat).
Megjegyzés: Mielőtt nagy áramlású orrkanült használna a betegen, azt a gyártó utasításai szerint vagy szakember útmutatása mellett kell beállítani.
Miért használjunk párásítást oxigén belélegzésekor?
Az orvosi oxigén tiszta oxigén. A gáz száraz és nedvességmentes. A száraz oxigén irritálja a beteg felső légúti nyálkahártyáját, könnyen kellemetlen érzést okozhat, sőt akár nyálkahártya-károsodást is okozhat. Ezért ennek elkerülése érdekében párásító palackot kell használni oxigén adagolásakor.
Milyen vizet kell hozzáadni a párásító palackhoz?
A párásító folyadéknak tiszta víznek vagy injekcióhoz való víznek kell lennie, és hideg forralt vízzel vagy desztillált vízzel tölthető fel.
Mely betegeknek van szükségük hosszú távú oxigénterápiára?
Jelenleg a hosszú távú oxigénterápiát igénylők között főként a kardiopulmonális elégtelenség okozta krónikus hipoxiában szenvedő betegek vannak, például közép- és terminális COPD-ben, végstádiumú intersticiális tüdőfibrózisban és krónikus bal kamrai elégtelenségben szenvedők. Az idősek gyakran ezen betegségek fő áldozatai.
Oxigénáramlás osztályozása
Alacsony áramlású oxigén belélegzéses oxigénkoncentráció 25-29%, 1-2L/perc,alkalmas szén-dioxid-retencióval járó hipoxiában szenvedő betegek, például krónikus obstruktív tüdőbetegség, II. típusú légzési elégtelenség, cor pulmonale, tüdőödéma, posztoperatív betegek, sokkos, kómás vagy agyi betegségben szenvedő betegek stb. számára.
Közepes áramlású oxigén belégzési koncentráció 40-60%, 3-4L/perc, hipoxiás és szén-dioxid-retenció nélküli betegek számára alkalmas
A nagy áramlású oxigén belélegzése esetén a belélegzett oxigén koncentrációja meghaladja a 60%-ot és meghaladja az 5 l/percet.Súlyos hipoxiában szenvedő, de nem szén-dioxid-retencióban szenvedő betegek számára alkalmas. Ilyen például az akut légzési és keringési leállás, veleszületett szívbetegség jobbról balra irányuló shunttel, szén-monoxid-mérgezés stb.
Miért van szükség oxigénre műtét után?
Az érzéstelenítés és a fájdalom könnyen légzési nehézséget okozhat a betegeknél, és hipoxiához vezethet, ezért a betegnek oxigént kell adni a vér oxigén parciális nyomásának és telítettségének növelése, a sebgyógyulás elősegítése, valamint az agy és a szívizomsejtek károsodásának megelőzése érdekében. Csillapítja a beteg posztoperatív fájdalmát.
Miért érdemes alacsony koncentrációjú oxigénbelégzést választani krónikus tüdőbetegek oxigénterápiája során?
Mivel a krónikus obstruktív tüdőbetegség a légáramlás korlátozottsága által okozott tartós tüdőventilációs rendellenesség, a betegeknél különböző fokú hipoxémia és szén-dioxid-retenció jelentkezhet. Az oxigénellátás elve szerint „a beteg szén-dioxidot kap, amikor a szén-dioxid parciális nyomása emelkedik, alacsony koncentrációjú oxigént kell belélegezni; amikor a szén-dioxid parciális nyomása normális vagy csökkent, nagy koncentrációjú oxigént lehet belélegezni.”
Miért választják az agysérülésben szenvedő betegek az oxigénterápiát?
Az oxigénterápia segíthet javítani az agysérülésben szenvedő betegek terápiás hatását, elősegítheti a neurológiai funkciók helyreállítását, javíthatja az idegsejtek ödémáját és gyulladásos reakcióit, csökkentheti az idegsejtek endogén toxikus anyagok, például oxigén szabad gyökök általi károsodását, és felgyorsíthatja a sérült agyszövet regenerálódását.
Miért van oxigénmérgezés?
„Mérgezés”, amelyet a szervezet normál szükségletét meghaladó mennyiségű oxigén belélegzése okoz
Az oxigénmérgezés tünetei
Az oxigénmérgezés általában a tüdőre gyakorolt hatásában nyilvánul meg, olyan tünetekkel, mint a tüdőödéma, köhögés és mellkasi fájdalom; másodszor, szemészeti kellemetlenségként is megnyilvánulhat, például látáskárosodásban vagy szemfájdalomban. Súlyos esetekben az idegrendszert is érinti, és neurológiai rendellenességekhez vezet. Ezenkívül a túlzott oxigén belélegzése gátolhatja a légzést, légzésleállást okozhat, és életveszélyes lehet.
Oxigénmérgezés kezelése
Jobb megelőzni, mint gyógyítani. Kerülje a hosszú távú, nagy koncentrációjú oxigénterápiát. Ha mégis előfordul, először csökkentse az oxigénkoncentrációt. Különös figyelmet igényel: a legfontosabb az oxigénkoncentráció helyes megválasztása és szabályozása.
A gyakori oxigénbelélegzés függőséget okozhat?
Nem, az oxigén szükséges az emberi test folyamatos működéséhez. Az oxigén belélegzésének célja a szervezet oxigénellátásának javítása. Ha a hipoxiás állapot javul, abbahagyhatja az oxigén belélegzését, és nem lesz függőség.
Miért okoz az oxigén belégzése atelektázist?
Amikor egy beteg nagy koncentrációjú oxigént lélegzik be, az alveolusokban lévő nagy mennyiségű nitrogén pótlódik. Hörgőelzáródás esetén az alveolusokban lévő oxigén gyorsan felszívódik a tüdőkeringésbe, ami inhalációs atelektáziát okoz. Ez ingerlékenységben, légzési nehézségekben és szívverésben nyilvánul meg. Felgyorsul a vérnyomás, majd légzési nehézség és kóma jelentkezhet.
Megelőző intézkedések: Vegyen mély lélegzetet, hogy megakadályozza a váladékok elzáródását a légutakban.
Retrolentális rostos szövet proliferációja oxigén belégzése után?
Ez a mellékhatás csak újszülötteknél jelentkezik, és gyakoribb a koraszülötteknél. Főként a retina érösszehúzódásának, a retina fibrózisának köszönhető, és végső soron visszafordíthatatlan vaksághoz vezet.
Megelőző intézkedések: Amikor újszülöttek oxigént használnak, az oxigénkoncentrációt és az oxigén belégzésének idejét ellenőrizni kell.
Mi a légzésdepresszió?
Gyakori II-es típusú légzési elégtelenségben szenvedő betegeknél. Mivel a szén-dioxid parciális nyomása hosszú ideje magas, a légzőközpont elvesztette érzékenységét a szén-dioxidra. Ez egy olyan állapot, amelyben a légzés szabályozását főként a perifériás kemoreceptorok hipoxia általi stimulációja tartja fenn. Ha ez bekövetkezik, amikor a betegek nagy koncentrációjú oxigént kapnak belélegezni, a hipoxia légzésre gyakorolt stimuláló hatása enyhül, ami súlyosbítja a légzőközpont depresszióját, és akár légzésleállást is okozhat.
Megelőző intézkedések: Alacsony koncentrációjú, alacsony áramlású, folyamatos oxigént (oxigénáramlás 1-2 l/perc) kell adni a II-es légzési elégtelenségben szenvedő betegeknek a normális légzés fenntartása érdekében.
Miért kell a kritikus állapotú betegeknek szünetet tartaniuk a nagy áramlású oxigén belégzése során?
Kritikus állapotban és akut hipoxiában szenvedők számára nagy áramlású oxigén adható 4-6 l/perc sebességgel. Ez az oxigénkoncentráció elérheti a 37-45%-ot, de az időtartam nem haladhatja meg a 15-30 percet. Szükség esetén 15-30 percenként megismételhető.
Mivel az ilyen típusú betegek légzőközpontja kevésbé érzékeny a szervezetben visszatartott szén-dioxid stimulációjára, főként hipoxiás oxigénre támaszkodik az aorta test és a carotis sinus kemoreceptorainak stimulálására, hogy reflexeken keresztül fenntartsa a légzést. Ha a beteg nagy áramlású oxigént kap, a hipoxiás állapot felszabadulásakor az aorta test és a carotis sinus általi reflexes légzésstimuláció gyengül vagy eltűnik, ami apnoét okozhat és életveszélyes lehet.
Közzététel ideje: 2024. október 23.